A válás gyakori kérdései

családjog/2021.01.17

Nehéz időszakon mennek keresztül azok, akiknek a házassága olyannyira megromlik, hogy azt a jövőre nézve fenntarthatatlannak tartják és válni szeretnének. Általánosságban elmondható, hogy ehhez a döntéshez csak ritkán jutnak el békés elhatározással a felek. Annál gyakoribb, hogy olyan konfliktusok vezetnek a szétváláshoz, melyek még az egyszerűbb kapcsolattartást is megnehezítik közöttük. Ilyen problémák közepette, bizonyos kérdésekben mégis az együttműködésükre van szükség ahhoz, hogy akár több évig elhúzódó veszekedésektől, pereskedésektől óvják meg magukat, gyermekeiket és mihamarabb egyenesbe hozhassák a továbbiakban már egymástól független életüket. Különösen fontos a házastársak kooperációja akkor, ha gyermekük felügyeletéről, különélő szülő kapcsolattartása kérdésében is dönteniük kell, természetesen a gyermek érdekeinek mindenek előtti figyelembevételével. Ebben a cikkben összegyűjtjük azokat a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, melyek válás esetén felmerülnek, felhasználva azt a sokéves gyakorlatot és peres tapasztalatot, amivel irodánk ügyvédjei rendelkeznek.

Mi a teendő akkor, ha csak az egyik fél akar válni?

A bíróság az egyik fél ezirányú kereseti kérelme alapján is felbontja a házasságot, akkor is, ha a másik fél ezt nem kéri, vagy kifejezetten ellenzi. Ebben az esetben a felbontás feltétele, hogy a házasság teljesen, helyrehozhatatlanul megromlott, annak helyreállítására nincs kilátás. Amikor közös megegyezésre nem kerül sor, ún. tényállásos módon folyik a bontóper. Ilyenkor a válni kívánó fél keresetlevelet nyújt be az utolsó közös lakóhelyük szerint illetékességgel rendelkező járásbíróságon. A keresetben elő kell adni a keresetet megalapozó tényeket és mindazon kérelmeket, melyekben a bíróság döntését kéri. A kötelék felbontása iránti kérelem mellett ilyen lehet többek között az utolsó közös lakás használatának rendezése. Ezek az elemek a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:21. §-ban, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. §-ban részben meghatározásra kerültek, továbbá a bírósági joggyakorlat is alakította e kereteket.

Mi az első lépés, ha már eldöntöttük, hogy elválunk?

Ha mindkét fél azon a véleményen van, hogy válni szeretne, elsőként meg kell kísérelni a házasfeleknek megállapodást létrehozni mindazon kérdésekben, melyekben jogszabályi kötelezettség áll fenn. A megegyezéses váláshoz tehát nem elegendő az ezirányú közös elhatározás, az is kell, hogy mindkét fél mellőzni kívánja a házasság megromlására vezető okok és körülmények vizsgálatát és megállapodjanak a járulékos kérdésekben. Ezek hiányában a bíróságnak tényállásos bontóperben kell döntenie, mely hosszadalmasra nyúlhat.

Mik azok a kérdések, amikben mindenképp meg kell egyeznünk közös megegyezéses válás esetén?

A közös megegyezés szükséges elemeit részben törvény határozza meg, részben az adott tényálláshoz igazodóan kell kialakítani, melyhez bírósági iránymutatások is segítséget adnak a felek és a jogalkalmazók számára. A Ptk. alapján meg kell állapodni a házasság felbontásában és a házastársi közös lakás használatában. Közös kiskorú gyermek/gyermekek tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlásában – ami lehet közös vagy kizárólagos felügyeleti jog –, a gyermek tartásában, valamint kizárólagos felügyeleti jog esetén a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban, ha a házastársak közös felügyeleti jogban állapodtak meg, akkor pedig a gyermek lakóhelyét kell meghatározniuk. Ez iránti igény esetén meg kell egyezni a házastársi tartás kérdésében is. Ha ezeken a területeken nem alakul ki konszenzus a házastársak között, közös megegyezéses válásról sem beszélhetünk. Mivel még mindig bizonytalanság van a köztudatban, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a közös vagyon megosztásának kérdése külön perben vagy szerződésben rendezhető, az nem része a bontópernek, illetve azzal nem összekapcsolható.

Mit tegyünk, ha nem tudunk minden szükséges kérdésben megegyezni?

A Ptk. lehetővé teszi, hogy a felek közvetítői eljárást (Ptk. 4:22. §) vegyenek igénybe, vagy ügyvéd segítségét kérjék, aki a jogszabályismerettel, a joggyakorlatban való jártassággal nagyban elő tudja segíteni a felek eligazodását a lehetőségekben, vázolhatja a célszerűség szerinti megoldásokat. A jogi tanácsadás akár valamennyi kérdésben előmozdíthatja a megállapodásokat. Végső esetben, konszenzus hiányában a bíróság dönt a szükséges kérdésekben, ahol az érdekek előmozdítását szintén elősegíti a szakértelem, a jogi képviselő közreműködése.

A gyermekünket is megkérdezik arról, hogy kivel szeretne élni?

A bíróság indokolt esetben vagy ha a gyermek maga kéri, meghallgatja a közös kiskorú gyermeket az elhelyezésével kapcsolatban. Ezáltal neki is lehet beleszólása abba, hogy melyik szülőnél szeretne élni, lakni. Ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható. Ez alól kivételt jelent, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti. Az érettségét szem előtt tartva, vagy igazságügyi szakpszichológus szakvéleménye keretében kerül feltárásra a gyermek viszonyulása a szülőkhöz vagy meghallgatását a bíróság végzi.

Mennyi a reális gyermektartási díj?

A szülők megállapodásának hiányában a bíróság határozza meg a gyermektartás összegét. Mértéke alapvetően függ a gyermek szükségleteitől és a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaitól. Irányelvként úgy lehet megfogalmazni, hogy a tartásdíj megfizetése mellett a gyermek a korábbi életszínvonalában, anyagi jellegű ellátásában ne legyen visszaesés, lényeges változás. A tartásdíjat fix összegben kell meghatározni az új Ptk. szabályozás szerint, továbbá az infláció követését is célszerű kikötni, vagy kérni a bíróságtól az erre irányuló rendelkezést. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének (kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel) tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Szabály az is, hogy a tartásra kötelezett havi jövedelmének felét nem haladhatja meg a tartásdíj fizetési kötelezettség, több tartásra szoruló gyermeknél pedig megoszlik a fél jövedelem. Minimális jövedelem esetén is gyakorlat a havonta legalább 40.000 Ft megállapítása, de adott esetben ez lehet többszöröse is.

Sokan úgy vélekednek, hogy a gyermekkel kapcsolatban felmerülő pénzbeli kiadások tekintetében a szülők közötti teherviselés egyenlő arányban oszlik meg. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben nyújtja (e körben gondoskodik például a gyermek lakhatásáról, élelmezéséről, neveléséről, taníttatásáról, ellátásáról, ápolásáról). A következetes ítélkezési gyakorlat alapján ez a természetbeni tartás nem forintosítható. Nem kell tehát a pénzbeli kiadásokhoz mindkét szülőnek egyformán hozzájárulnia, ez a megközelítés a gondozó szülő természetbeni tartása, a szülők eltérő jövedelmi, vagyoni helyzete figyelembevételének mellőzéséhez vezetne.

Mi a különbség a közös és a kizárólagos felügyeleti jog között?

Közös szülői felügyeleti jog gyakorlása esetén mindkét szülő azonos tartalommal vesz részt a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában. Ez tekinthető ideálisnak, ha az elvált szülők közti, gyermekük érdekében való együttműködés töretlen. Ha erre nem nyílik lehetőség valamilyen ok miatt, akkor a kizárólagos szülői felügyeletet gyakorló szülő dönthet önállóan a gyermeket érintő kérdésben, de a különélő szülőnek is joga van azon kérdések eldöntésében részt venni, mely a gyermek életpályájának alkulására kihatással van. Még kizárólagos felügyeleti jog esetén is érvényesül tehát a lényeges kérdésekben való együttdöntés joga. Ilyen döntési helyzet állhat elő például a gyermek vallásával, iskolai tanulmányaival, továbbtanulásával, külföldre költözésével kapcsolatban.

Mennyibe kerül a válás és mennyi ideig tart?

A házassági bontóper megindításának illetéke jelenleg 30.000 Ft. Egyezség esetén, amennyiben azt a bíróság legkésőbb az első tárgyaláson jóváhagyja, ez az összeg nem változik. Közös megegyezés hiányában azonban, ha nem csak a házassági kötelék felbontására irányul a kereseti kérelem, ez a 30.000 Ft kiegészülhet további tételes illetékekkel. Ennek oka, hogy ilyen esetben keresethalmazról beszélünk, így az illetékfizetési kötelezettség aszerint alakul, hogy milyen további kérdésekben kell döntenie a bíróságnak. Külön illetékvonzata van egyebek mellett a szülői felügyeleti jog rendezésének, melynek összegszerűsége 21.000 Ft, a tartásdíjnak, mely az igénylő fél által meghatározott éves összeg 6%-a. Költségmentességre vagy költségfeljegyzési jogra törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén lehetőség nyílhat, szülői felügyelettel kapcsolatos perben és törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben költségfeljegyzési jog illeti meg a felet. Az említett kiadásokhoz még hozzáadódhatnak szakértői díjak és az ügyvédi munkadíj. Utóbbi szabad megállapodás tárgya. Mértéke függ a munka mennyiségétől, bonyolultságától, ezáltal munkaóra igényétől, a perértéktől és más tényezőktől. Irodánkban mindig a tényállásról kérdezünk először, majd arról, hogy milyen ügyvédi feladattal szeretnének megbízni minket és ezt követően kalkuláljuk ki a munkadíjat, melyet előre tisztázunk az ügyfeleinkkel és tényvázlatként írásba foglaljuk.

A házassági bontóperek közös megegyezés esetén befejeződhetnek akár fél éven belül, a tényállásos perek gyakran több évig tartanak.

Tényleg elviszi a fél vagyonomat a volt házastársam?

Ez egy tévhit. A Ptk. ezt a kérdést a 4:34. § – 4:85. §-ban szabályozza. Nem gyakorló jogászok számára talán kissé bonyolultnak tűnik a sokféle rendelkezés és ezek egymáshoz való viszonya. A vagyonközösség megszüntetéséhez javaslom egy abban jártas ügyvéd közreműködését igénybe venni, mert tapasztalatom szerint az ügyvédi munkadíj sokszorosát lehet elveszíteni szakszerűtlen, laikus „jó tanácsokkal”. A kérdéssel kapcsolatban kiemelkedően fontos a házastársi közös vagyon és a különvagyon megfelelő elkülönítése, bizonyítási kérdései.

Hogyan tudjuk megosztani a vagyonunkat?

A házasfelek a közös vagyonukat megoszthatják szerződéssel, vagy bírósági perben. Vagyonmegosztó szerződést ügyvéd által készített és általa ellenjegyzett okiratban lehet érvényesen megkötni, vagy közokiratban. A megbízott ügyvéd segít elkészíteni a vagyonleltárt és eligazodni a jogi megoldások, figyelembe veendő rendelkezések között, megírja és ellenjegyzi a szerződést. Ennek hiányában a vagyonmegosztásra, gyakran évekig elhúzódó, költséges bírósági eljárásban kerülhet csak sor. Az eljárás megindításához szükséges egy erre irányuló keresetlevél benyújtása és a követelt vagyon 6%-ának – de legalább 15.000 Ft, maximum 1 500 000 Ft – illetékként történő megfizetése. E tekintetben is vizsgálni lehet a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog lehetőségét.

Fogadjak válóperes ügyvédet?

Ügyvédi pályám során azt tapasztaltam, hogy ha nincs közös kiskorú gyermek, a lakás használatában nincs vita a felek között, közös megegyezés esetén nem feltétlenül kell ügyvédi segítség. Azonban, ha van kiskorú gyermek, vagy bármely kérdésben nincs egyezség, akkor javaslom ügyvéd szaktudását, tapasztalatát igénybe venni.  A válóperes ügyekben ügyvédi irodánk elsődleges célja megállapodás elősegítése a tényállás értelmezésével, lehetőségek feltérképezésével, azok felek tudomására hozatalával. Válás esetén az egyezség mind a költségeket, mind a felekre, gyermekekre nehezedő más terheket tekintve a legelőnyösebb megoldásnak bizonyul. A közös vagyon megosztása nem a válóper része ugyan, mégis az esetek döntő többségében annak velejárója és szükséges a vagyonmegosztást is rendezni a felek között. Ahogy már korábban is említésre került, ennek szakszerű intézése is tapasztalt ügyvéd közreműködését igényelheti.

Úgy vélem, a megválaszolt kérdések legfőbb tanulsága a házasság felbontása iránt indított pereket megelőző egyezség fontosságának, célszerűségének felismerése. Ez a peres eljárást megkönnyíti és jelentősen lerövidítheti, annak költségei is alacsonyabbak lehetnek. Egy másik fontos következtetés pedig, hogy a megállapodást nagyban elősegíti, ha a felek tisztában vannak a jogszabályi háttérrel, lehetőségeikkel vagy éppen tévhiteikből adódó nem jogszerű követeléseikkel. Amennyiben kérdései merülnek fel, tapasztalt ügyvéd megkeresésével elkerülhető a bizonytalanság a házasság felbontásának menetével, a rendezendő körülmények lehetséges módjaival kapcsolatban és elősegíthető a válás lehető legoptimálisabb rendezése.

Telefonos elérhetőség

Mobil: 06 30 398 10 03
Tel/Fax: 06 28 787 534
H-P
08:00  – 19.00 

E-mail Cím

info@kocsisugyvediiroda.hu

Nyilvántartó kamara: Pest Megyei Ügyvédi Kamara